A halak a kisállat-iparon, a szabadidős horgásziparon és a haltenyésztésen keresztül vesznek részt a társadalmunkban. A halak az óceánok, tavak és folyók ökoszisztémáiban is nélkülözhetetlenek, amelyektől mi is függünk.
Bár a halakról gyakran azt gondolják, hogy nem rendelkeznek intelligenciával és érzelmi képességekkel, de valójában nagyon is érző lények, ami azt jelenti, hogy vannak érzéseik, és képesek pozitív és negatív érzelmeket egyaránt megélni.
Érdekelne még pár érdekesség azokról a finom, tápláló és egészséges állatokról, amiket sokan szívesen fogyasztanak? Akkor olvasd el cikkünket!
Emlékeznek!
A közhiedelemmel ellentétben a halaknak nagyszerű emlékezőképességük van. Egyes halfajok képesek felismerni és emlékezni az emberekre, akik táplálékjutalmat adnak nekik. A tisztogatóhalak, mint fentebb leírtuk, képesek felismerni a rendszeresen tisztított „klienseiket”, amelyek akár 100 különböző halat is jelenthetnek. A kliensek is emlékeznek és felismerik az adott tisztogatójukat.
A halak a zenei dallamokat is felismerik; a kutatók egy csoportja egy bizonyos dal lejátszása közben etette halait, mielőtt szabadon engedte őket. Öt hónappal később a hal visszatért, amikor a dal a tengeren szólt.
A halak nagyon okosak
A halak elkerülik azokat a helyzeteket, amelyekről tudják, hogy fájdalmat okoznak nekik, és keresik a jutalommal járó élményeket. Képesek megtanulni az eszközök használatát is, sok hal például köveket használ, például kagylók, osztrigák és éti kagylók feltörésére. Az íjászhal kifejezetten hihetetlen intelligenciáról tesz tanúbizonyságot. Megtanulják, hogyan kapják el a felettük lévő zsákmánytárgyakat a levegőben úgy, hogy a célpont méretétől függően megfelelő mennyiségű vízsugarat lőnek rájuk.
Kiválóan kommunikálnak
Bár a halaknak nincsenek hangszálaik, mégis kiválóan kommunikálnak egymással. Ezt különböző hangok, illatok, elektromos impulzusok és mozdulatok segítségével érik el. A késes halak és az elefánthalak például képesek elektromos jeleket küldeni és fogadni, amelyeknek főleg udvarlás, navigáció és vadászat során veszik nagy hasznát.
Bárhol képesek megélni
A lazacok és a tengeri pisztrángok sós és édesvízben egyaránt meg tudnak élnek. Ezek a halak édesvízben kelnek ki, majd a tengerbe úsznak, ahol felnőtté érnek. Jelentős testi változásokon mennek keresztül, és speciális szerveik vannak ahhoz, hogy mind az édesvízben, mind a sós vízben alkalmazkodni tudjanak.
Rendkívül nagy távolságokat képesek megtenni
A sósvízi környezetben élő, kifejlett lazacok hatalmas távolságokat vándorolnak, hogy vissza tudjanak térni az édesvízbe, ahol szaporodnak. Akár napi 50 km-t is megtehetnek ívási útjuk során, ami olyan, mintha mi naponta több mint egy maratont lefutnánk. A vándorlásuk összesen akár 3000 km-t is elérhet az óceántól felfelé az édesvízen keresztül, ahol ívni fognak. A teljes útjuk olyan, mintha fél Kanadát átszelnék!
Ez a vándorlás azonban nem lenne lehetséges, ha a lazacok nem lennének ilyen kiváló úszók. A folyón felfelé úszni nem könnyű feladat, de szerencsére a lazacok nagyszerű ugrók is, és akár két métert is képesek átugrani, hogy „megugorják” az útjukba kerülő akadályokat.
Kivételes érzékszervi képességekkel rendelkeznek
A halak a testük mentén található érzékelő pikkelyek egy speciális sorával, az úgynevezett oldalvonal segítségével érzékelik a vízben történő mozgást. Ezek az érzékelő pikkelyek alacsony frekvenciájú hanghullámokat érzékelnek, amelyek a vízben rezegnek.
A lazacokat, érzékszervi képességeiknek köszönhetően a természet egyik legjobb navigátoraként ismerik. A lazacok ugyanabba a folyóba, sőt néha még ugyanabba a mederbe is visszatérnek ívásra, ahol születtek. Mágneses mezők és éles érzékeik segítségével tájékozódnak.
Meg tudják változtatni a színüket
A halak arról is ismertek, hogy az álcázási szükségletektől, a környezeti körülményektől és az évszaktól függően változtatják a színüket. A színek a szivárvány teljes skáláján átívelnek, a kék és zöld árnyalatain át egészen a rózsaszín és a vörösökig.
