Idén is kezdetét vette a Húsvét őrület!
A háziasszonyok sürögnek-forognak a konyhában, intézik a bevásárlást, készítik a festeni való tojásokat, és hangulatossá varázsolják a lakást a hosszú hétvégére. A gyerekek is izgatottak az ünnep miatt, a kisfiúk már tanulják a locsolkodó versikéket, de főleg a csokitojások keresésére készülnek!
A húsvéti hagyományok azonba az évek alatt fokozatosak vesztenek jelentőségükből. Ma már nem csak a fiúk kapnak csokitojást, ami a locsolásért és egy szépen elszavalt versikéért járt nekik. A kislányok is ugyan úgy megkapják az ilyenkor szokásos édességeket, amit a szülők, hogy érdekesebbé tegyék a dolgot, elrejtenek a lakás vagy udvar különböző pontjain, hogy a gyerekek egy kincskeresés keretében megtalálják őket. A 40 napos böjt időszakot is kevesen veszik szigorúan, sőt, kevesen tartják egyáltalán valamilyen szinten is!
Hogy felelevenítsük a régi szép időket, elhoztunk nektek néhány érdekes hagyományt, amit már talán nem is ismertek!
Barka
A barkával történő díszítés igen elterjedt, szinte minden házban megtalálható valamilyen formában Húsvét idején. De tudod, hogy valójában mit jelképez?
Virágvasárnapon a templomokban barkát szenteltek, ami a legenda szerint elűzi a rosszat, valamint gyógyító és rontásűző erőt tulajdonítottak neki.
Böjt időszak
A húsvétot egy 40 napos böjt előzi meg, amikor általában a húsról, zsírról és állati eredetű ételek fogyasztásáról szoktak lemondani a böjtölők.
Ez az időszak a Húsvétra való felkészülés, a bűnbánás, lemondás és megtisztulás időszaka, aminek bibliai eredete van, de pontosan nem lehet meghatározni, mikor is kezdődött. Az biztos, hogy a 11. századig a böjt idején naponta csak 1 étkezés volt megengedett, és pénteken csak 7 búzaszemet ehettek a böjtölők.
Viszont a 40 napos böjt után az emberek sonkával, főtt tojással, kaláccsal és tormával megpakolt kosarakat vittek a templomba, hogy megáldva fogyaszthassák el őket az ünnepi asztalnál, húsvétvasárnap.
Bárány
Ez a legelterjedtebb és legrégebbi húsvéti jelkép, ám manapság sokkal kevesebb szerepet kap Húsvét idején. Jelentősége a Bibliából ered, Jézus keresztre feszítéséhez kapcsolódik, aki, mint áldozati bárány, feláldozta életét az emberiség megváltásáért.
Húsvéti nyúl
A húsvéti bárányt a Németországból átvett nyuszi jelképe taszította le a trónról, ami Magyarországon a 19. században honosodott meg. Onnantól kezdve a nyúl lett a Húsvét jellegzetes jelképe, és inkább ezt párosítják az ünneppel, mint a bárányt.
A „nyuszi hozza a húsvéti tojásokat” mondás pedig abból a legendából ered, miszerint Ostara germán istennőnek volt egy színes tojásokat tojó madara, amit nyúllá változtatott a gyermekek szórakoztatása kedvéért.
Így jött létre a tojásokat tojó nyuszi!
Tojásfestés
A tojás az újjászületés és termékenység jelképe, ami Jézus Krisztus feltámadásakor vált a Húsvét jelképévé. A monda szerint Krisztus úgy törte ketté a sziklasírt, mint egy madárfióka a tojást kikelésekor. Hagyományosan pedig a tojásokat pirosra festik, ami Jézus Krisztus vérének a jelképe. A legenda szerint a keresztfánál imádkozó asszony kosarában lévő tojásokra csepegett Jézus Krisztus vére, és megszínezte azokat, innen ered a piros tojás jelképe. A többi színt csak sokkal később kezdték el használni.
Locsolkodás
Tudtad, hogy régen egy vödör, jeges vízzel locsolták le az eladó sorban lévő lányokat? Ennek alapja, hogy a víznek tisztító, termékenységet adó erőt tulajdonítottak, aminek a kereszteléshez van köze. Viszont eredete szerint a Jézus feltámadását hirdető jeruzsálemi asszonyokat a zsidó férfiak locsolással akarták elhallgattatni, és innen jött, a mostmár minden korú lány és asszony megöntözése Húsvét idején.
