A Húsvét közeledtével minden háztartásban egyre nagyobb a sürgés-forgás. Készülnek a húsvéti ételek, elkezdődnek a tojásfestések és azok díszítése, és az ovikban a gyerekek is felkészülnek a locsolkodásra és szorgosan tanulják a locsolóverseket!
Hagyományos otthoni díszítés ebben az időszakban a barkaág a rálógatott, festett tojásokkal. Szinte nincs olyan ház, ahol a barka valamilyen formában ne jelenne meg!
Ha már a hagyományokról esett szó, te ismered a Húsvéti Szent Háromnap szokásait?
Ha még nem ismered őket, akkor most ismerkedjünk meg velük közösen!
Nagycsütörtök:
Most biztos azt hiszed, elírás történt, pedig nem!
A Húsvét előtti csütörtök a Nagycsütörtök, amit más néven zöldcsütörtöknek is hívnak. A régi hagyomány szerint, a böjt miatt és a jó termés reményében csak valami zöldet ehettek, pl.: sóska, saláta, spenót, a nevét is innen kapta.
Nagypéntek:
Következő napunk a nagypéntek, Jézus keresztre feszítésének a napja, a böjt utolsó szakasza és a gyász ideje. Ezen a napon régen szokásos volt a keresztútjárás, amikor felidézték Jézus Krisztus szenvedésének állomásait.
Ezen a napon tartózkodtak a húsfogyasztástól, és a népi babona szerint tilos volt minden földműveléssel és állattartással kapcsolatos munka. Például az asszonyok nem vághattak csirkét, nehogy a többi háziállat elhulljon, nem süthettek kenyeret, nehogy kővé válljanak, nem moshattak, nehogy villám csapjon a ruha viselőjébe, és nem szőttek. Nagypénteken csak a tojásfestés volt megengedett.
Viszont a napfelkelte előtti fürdésről úgy tartották, hogy elűzi a betegségeket, és aki ilyenkor fürdik, nem lesz beteg. A tojásokból pedig jósoltak, például a hajadon lányok tojáshéjat tettek az ajtó elé, és a férjüknek olyan foglalkozása lesz, mint annak a férfinak, aki először rálép a tojáshéjra.
Nagyszombat:
Húsvét előnapja és a negyvennapos böjt vége!
Szokás volt az első harangszóra kirohanni a kertbe és megrázni a gyümölcsfákat, hogy lehulljon a rossz termés és hogy az új ne legyen férges.
A reggeli mosakodáskor piros tojást raktak a mosdóvízbe, mert úgy vélték, ez segít megőrizni az egészségüket.
Húsvétvasárnap:
Jézus Krisztus feltámadásának napja!
Ezen a napon is tilos volt bármilyen munkát végezni, például a sepregetés is, nehogy elűzzék a házhoz érkező locsolkodókat. Ezen a reggelen hagyományosan az egész család közösen reggelizett, tojást, sonkát, kalácsot, bárányt és bort fogyasztottak. Ezt a hagyományt azóta is őrizzük, mint a hagyományos húsvéti fogások!
Húsvéthétfő:
A locsolkodás napja, vagy más néven a vízbevető hétfő!
Ilyenkor a legények sorra járták a házakat, hogy verseket szavaljanak, és megöntözzék a hajadon lányokat egy vödör hideg vízzel, amiért cserébe a lányok pirostojást adtak. Hogy miért éppen pirosat?
A legenda szerint a keresztre feszített Jézus Krisztus vére vörösre színezte a kereszt lábánál imádkozó asszony kosarában a tojásokat.
A víznek tisztító, termékenységet segítő erőt tulajdonítottak, ezért a régi hagyományok szerint csak a fiatal lányokat öntözték meg. Ám erre is van egy legenda, miszerint a zsidó férfiak ezzel a módszerrel akarták elhallgattatni a Jézus feltámadását hirdető asszonyokat!
